Minden évben több a gyertya a kisgyerek tortáján! Évről évre alakíthatjuk születésnapi szokásainkat, hogy az ünnep maradandó élménnyé váljon, hagyományt is teremtsen, és meglepetésekkel is szolgáljon.



1-2 évesek

Az első születésnap mindig különleges, hiszen az addig hónapokban mért idô évre vált és ebben az évben a leglátványosabb a változás: az egy éve született baba addigra már felcseperedő mászó, tipegô emberpalánta.

Az elsô és a második születésnapot általában családi körben élik át a kicsik. Ekkor még ritka, hogy nagy baráti zsúrt szerveznek a szülôk, ha mégis, ezek inkább a szülôknek emlékezetesek. A zsúr hosszát és idôpontját gyermekünk napirendjéhez igazítsuk, és a létszámra is ügyeljünk, mert a túl sok inger megzavarhatja a kis ünnepeltet. Ilyenkor különösen fontos, hogy a kicsik otthon, megszokott környezetben fogadhassák a vendégeket. Ebben az életkorban inkább csak egymás mellett játszanak a picik, mint egymással, leginkább az anyukák terelgetik ôket. Ennek ellenére van pár olyan könnyen megvalósítható játék, melyet már a legkisebbek is élveznek. Természetesen a szülôk aktív részvételére lesz szükség.

*Fújjunk buborékot nekik, ha vannak nagyobb testvérek, ôk is szívesen segítenek nekünk ebben.

*Vegyünk elô egy nagy takarót és szüleik segítségével zsipp-zsuppoljuk sorra a gyerekeket, valószínûleg többször szeretnének egymás után. Ne siessünk, akár háromszor is egymás után jöhet ugyanaz a csemete, akinek ez sem elég az újra sorra kerülhet, ha már mindenki volt, így nem lesz sírás belôle. Bátrabb gyerekekkel nemcsak a szolid hintáztatást próbálhatjuk, hanem ha elég nagy a takaró, ide oda gurulhat benne a hossztengelye körül.

*Hosszútávú, és megtérülô beruházás, ha a születésnapi alkalmakra és baráti összejövetelekre beszerzünk egy 100 darabos színes kislabda készletet, akkor igazán hatásos, ha csak ezeken a különleges alkalmakkor kerülnek elô (Regio játékboltban 3000 Ft-ért kapható). A szülôk a gyermekekkel körbe állják és együtt fogják a takarót, amibe beleöntjük a labdákat. Buzdítjuk a felnôtteket, hogy énekeljék el a „Süss fel napot”, erre picit táncoltatjuk a labdákat a takaróban. Majd kirázzuk a labdákat a takaróból, miközben lelkes házigazdaként kántáljuk:”Kiugrott a gombóc a fazékból, utána a molnár fazekastól, stól-stól-stól fazekastól!” Az elrepült labdákat a gyerekek szabadon szedegetik, játszanak vele, ha vannak nagyobbak, hozhatunk egy lavórt célba dobásnak, majd kérhetjük ôket, hogy a takaróba gyûjtsék össze újra. Igény és kedv szerint el lehet ismételni többször is, a gyerekek egyre nagyobb rutinnal fognak benne részt venni és a siker nem marad el.

Szokások

Már ebben a korban kialakíthatunk olyan születésnapi szokásokat, mely az egész gyermekkort végigkísérik, és örök emlékké válnak. Például gyertyagyújtáskor élô énekszóval köszöntsük szemünk fényét. Így jobban az ünnepelt felé tudunk fordulni, nem függünk az áramszolgáltatóktól és elektromos berendezésektôl, ráadásul gyermekünk számára nincs kedvesebb és megnyugtatóbb az emberi énekhangnál. Ha magunk bátortalanok vagyunk, kérjük meg az ismerôseinket, hogy énekeljünk együtt az ünnepelt kedvéért. Ha eddig a CD- hez szoktunk talán elsôre furcsa lesz, de higgyék el, hogy jövôre a résztvevôknek már természetes lesz, nagy valószínûséggel pedig már elsôre meghitt és jó hangulatot teremtünk ezzel. Legnépszerûbb születésnapi köszöntôk, melyeket érdemes feleleveníteni:



*Halász Judit: Boldog születésnapot címû éneke, melynek a refrénjét mindenki tapsolhatja velünk

* Jöttem karikán kicsi taligán címû gyermekdal,

*Már megjöttünk ez helyre ….. vagy a Serkenj fel kezdetû népdal.
Búcsúzóul, a csöpp vendégek, az élményeken túl vihetnek egy-egy lufit a lakás díszítésébôl.

3-4 évesek

A gyerekek harmadik születésnapját már többen szokták baráti körben ünnepelni. Ekkor a gyerekek már általában tudják, hogy mi az, hogy barát, vannak olyan társaik akiket már jól ismernek, tudják mi az az ajándékozás, és a közös játékokban is szívesen részt vesznek. Ekkor a többség még mindig szülôvel együtt érkezik, és általában ott is maradnak velük, de ez a korosztály már sokkal önállóbb. Jól eljátszanak egymással, ha nem is mindenki együtt. Ilyenkor csak konfliktus esetén kell olykor a szülôknek közbe lépni, esetleg a bátortalanabb gyermekeknek segíteni az oldódásban. A négy évesek pedig már többnyire ott hagyhatók két három óra erejéig, ilyenkor az ünnepelt szüleinek egy két jó barát, szülôtárs segít.



*Mind a zsipp zsuppolást, buborékfújást, labdatáncoltatást eljátszhatjuk ezzel a korosztállyal is. Ekkor már a gyermekek veszik át az énekszót, szívesen dalolnak, mondókáznak velünk a játék során.

*Közkedvelt a szobros játék is, melynek lényege, hogy zeneszóra mozognak, táncolnak a gyerekek, ha a zene megáll, meg kell merevedniük, szobrokká válnak.

* Ne szervezzünk versenyfeladatokat vagy kiesôs játékokat, inkább építsünk a kisovisok alkotókedvére: akinek kedve van gyurmázhat, vagy celluxal szekrényre rögzített, vagy a padlón elhelyezett nagy postai csomagolópapírra pingálhatnak, filccel, zsírkrétával, vagy festékkel. Az ünnepi ruhák miatt fontos, hogy jó minôségû, ruhából kimosható színeseket használjunk!

*Ha minden képzeletet felül szeretnénk múlni, akkor egy rövid bábos mesével, jelenettel lephetjük meg gyermekünket. Ha van játékos jó barátunk, vagy vállalkozó szellemû párunk, akkor lerövidített és leegyszerûsített formában adjuk elô gyermekünk kedvenc meséjét egy rögtönzött paraván mögül. A forgatókönyvet biztosítótûvel rögzíthetjük a paravános pokróc belsô oldalán. Ha nincs hozzá elég bábunk, kérjünk kölcsön az ismeretségi körbôl, vagy legyen ez gyermekünk szülinapi ajándéka.



*Ha nincs hely paravánhoz, és energia egy ilyen bábmûsor összehozásához, nagy meglepetést szerezhetünk gyermekünknek, ha egy bábot megszemélyesítünk. A báb érkezhet szél hátán egy kinyitott esernyôvel dudorászva repülve, a látvány és elváltoztatott hangunk rögtön magára vonja a gyerekek figyelmét. Köszönjön, mutatkozzon be, tegye félre az esernyôjét, és mondja el, hogy híre ment az erdôben, hogy egy kisgyereknek ma ünneplik a születésnapját, ez a kisgyerek szeret………….., nem szereti ha,…………., az óvodai jele a………….. ismeritek? Ki lehet az?............Gyerekek vagy az ünnepelt válaszol, erre tovább kérdezget, hogy tényleg ôt ünneplitek? Hány éves vagy?De jó és mondd milyen ajándékokat kaptál? Közben persze a többiek nevét is megkérdezgeti, óvodai jelét, kedvenc állatát, tudja e utánozni, milyen hangot ad ki stb. (Ha a társaság nyitott volt a kezdeményezésre, akkor a báb elôvehet egy fakanalat, melyben varázserô van.” Abraka dabra- legyen mindenki béka……..!” Igény szerint a varászpálcát átadhatjuk egy-egy vállalkozó szellemû csemetének is. Amikor lohad a figyelem a bábú elteszi a varászpálcát és felkiált, hogy jaj hogy felejthette el, hogy ô tulajdonképpen azért jött, hogy egy kis meglepetést hozzon az ünnepeltnek és vendégeinek. Egy zacskó gumimaci kiosztása után búcsúzik a társaságtól, és további jó idôtöltést kíván, majd az esernyôjével dudorászva tovaröppen.

Ez a nap más, mint a többi



A fent említett ötletek szûk körû, meghitt baráti zsúrtól kezdve a nagyszabású fergeteges hangulatú születésnapokon is egyaránt bevethetôk. Mindenkinek úgy jó, ahogy ô, gyermeke és családja jól érzi magát. Nagyon sokféle partin jártam már gyermekeimmel, emlékezetes volt például a Hajógyári sziget csúszdáinál rendezett piknikszerû pokrócos zsúr, amit egy kislány anyukája szervezett, mert a lakásuk nagyon kicsi volt, a lánya viszont sok társat szeretett volna meghívni. A gyermekek számára minden zsúr élmény. A szülô már pusztán azzal, hogy meghívja gyermeke barátait, nagyon sokat tesz, hiszen ezzel azt üzeni hogy a kis ünnepelt fontos, számít, és szeretik, ez a lényeg. Az már csak másodlagos dolog, hogy a szülô, hol szeretné rendezni és milyen programmal készül, a szabad játék ugyanolyan jó, mint az irányított. Tisztelem a játszóházas és Mc Donaldsos összejöveteleket is. Gyermekeim ezeket is nagyon élvezik, annak ellenére, hogy mi mindig otthon tarjuk a zsúrokat három éves koruk óta, mert fontosnak tartjuk a személyességet.


(A szabadtéri képek a Bécsi kapu alatti Mackós játszótér ovis zsúrján készültek)

Mire ügyeljünk?

A meghívottak létszáma is a család és a gyermek személyiségének megfelelôen változó, egy valamitôl azonban óvnám az anyukákat: kiscsoportos gyerekeknél elôfordul, hogy az egész csoportot meg szeretnék hívni. Ilyenkor mondjuk el, hogy most csak azokat hívjuk, akikkel sokat szokott játszani, ha másokat is felsorol, nyugtassuk meg, hogy a többieket ha még késôbb is úgy gondolja külön meghívhatja játszani egy másik alkalommal……. Nincs értelme rendszert csinálni abból, hogy egész ovis csoportok, késôbb osztályok jöjjenek, nem is életszerû, meg kell tanulni, hogy vannak közeli és nem annyira szoros barátságok.

A programokkal kapcsolatban fölöslegesnek tartom a tombolát, a vendégek ajándékozását (elég , ha a dekorációnak fellógatott lufiból vihetnek búcsúzáskor).
Ha a társaság túlpörög, akkor a végén egy hangulatos diavetítéssel zárhatjuk a zsúrt.

A testvéreknek nem könnyû ez a nap, de ôk is örömüket lelik benne, próbáljuk úgy alakítani, hogy az ünnepeltre tudjunk koncentrálni. A nagy testvért be tudjuk vonni az elôkészületekbe, adhatunk kisebb feladatokat, lehet ô az készülô harapnivalók fôkostolója, vele hozhatjuk be a tortát, ô fújhatja a kicsiknek a buborékot. Pici testvér esetén jó, ha szervezünk segítséget, vagy bízzuk a nagymamára, ha úgy egyszerûbb.

Minden kedves ünnepeltnek és ünneplônek önfeledt, boldog perceket kívánok!

Forrás:
Jakabosné Kovács Judit, drámapedagógus,
Mazsola Játszó és Manócska Muzsika foglalkozásvezetô,
www.mazsolajatszo.hu

A bejegyzés trackback címe:

http://szulinapizsur.blog.hu/api/trackback/id/tr32934039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.